A legn�iesebb sport�g, a ritmikus sportgimnasztika a sz�zadel�n alakul ki, felhaszn�lva a n�i alkat fel�p�t�s�b�l ad�d� �lettani �s fizik�lis adotts�gokat. A sz�p mozg�s a n�iess�g alappill�re, eleganci�ja, j� fell�p�st �s egyben eszt�tikai �lm�nyt ny�jt.

A ritmikus gimnasztika kiz�r�lag n�i sport�g. Versenysportt� szervez�se m�v�szi torna n�ven, a Szovjetuni�ban kezd�d�tt meg 1936-ban. Olimpi�kon m�g a szertorna keretein bel�l szervezt�k a versenyeket. Ritmikus Sportgimnasztika elnevez�st az 1973-as Rotterdami Vil�gbajnoks�g ut�n vette fel a sport�g. Olimpi�n a sport�g 1984-ben szerepelt egy�niben, majd 1996-t�l az egy�ttes k�ziszercsapatok versenye is felker�lt az olimpia m�sor�ra. A m�lt�n n�pszer� RSG (ritmikus sportgimnasztika), az 1998-as �vt�l kezd�d�en ritmikus gimnasztika n�ven szerepel. C�lja a magasrend� mozg�skoordin�ci� megteremt�se, �t k�l�nb�z� k�ziszer - labda, k�t�l, karika, buzog�ny, szalag - haszn�lat�val.

A verseny igen hangulatos �s v�ltozatos, hiszen az egy�ttes k�ziszercsapatok l�tv�nyos �s izgalmas gyakorlatait mindig nagy �rdekl�d�s k�s�ri, nem besz�lve az egy�ni versenyz�k produkci�ir�l.